Nagyon sok kérdés van és az élet-halál kérdése a legfontosabb.
Mivel látás, szaglás, tapintás, ízlelés, gondolkodás, érzelem formálás, beszéd és cselekedet által teremtjük a karmánkat, ezért újra kell testesülnünk, hogyha ezen változtatni szeretnénk - a halál tehát nem lehet menekvés, csak átmenet egyik állapotból a másikba.
Az élet és halál mibenlétére nem jövünk rá, ha csak valaki vagy valami rá nem szorít minket, így a tudatosodás, a felébredés mindig csak az érzékszervi, materiális kényszerek következtében, a válságok sebességével történik meg - vagy elérjük azt a tudatot, amely túl van életen és halálon, vagy pedig továbbra is félelmek és remények között, hiú ábrándok által élünk.
Létezik olyan személy, aki nem egoista és ez mindegyikünk lehetőségei közé tartozik: hogy átlátott, önzetlen, kiegyensúlyozott, középúton járó életet éljünk, ahol a lényeg tapasztalata oda vezet, hogy mások szenvedését érzem, mások szenvedésén próbálok segíteni.
Az élet alapértékét múlandóságának belátása adja, hogy tudod, hogy nem tart örökké - és tudod, hogy ha nem változtatsz a szokásaidon, akkor ezt a személyiséget, ezt a lelket fogod a következő életedbe is vinni összes feltáratlan karmájával együtt.
Sosem egy valamit szeretnénk, általában valamilyen minőséget szeretnénk - ha megkérdezel embereket, ők mind jó emberek szeretnének lenni, és ha ez így van, akkor miért néz így ki a világ?
Csak magadnak akarod elérni a céljaidat vagy esetleg mások is fontosak és együtt érjük el azokat, egymást segítve?
Mi a különbség az önkép és az önvaló között?
Egy egészséges embernél a meditáció nagyon lassan, nagyon fokozatosan engedi a felszínre a tudattalanból a tartalmakat - a tanító nem csak azért van, hogy leadja az anyagot, hanem azért is, hogy ezeket segítsen látni, kezelni, helyre tenni.
Hogyan használjuk a három meditációs technikát - mikor váltsunk?
Nagyon nagy belső munka az, hogy az intuitív impulzusaidat elhidd és alázattal meghajolj előttük, az elme tevékenységét pedig tudd félretenni, akármilyen okos vagy.
A szenvedés és a szenvedtetés az egyik legszörnyűbb pótszer az őszinteség helyett.
Egy kapcsolatból nem lehet kivonni a dualitást, hiszen erről szól - emberek vagyunk, minőségeink vannak, s innentől kezdve pulzálunk, rezdülünk egymás között.
Amikor először találkoztál a Mestereddel, akkor milyen kérdést tettél fel neki és ő mit válaszolt?
A kóanpraxis alatt elkezded a saját karmádat megkülönböztetni az intuíció finom jeltartományától.
Vannak nagyon tiszta tudatú emberek, akik nem együttérzően és nem bölcsességre használják fel az elképesztően tisztán látó, okozatiságot jól művelő tudatukat, hanem csak a saját vagy a saját csoportjuknak a javára, és ez azért helytelen, mert ezáltal szenvedést teremtenek és nem hiszik azt, hogy ez a szenvedés egyszer csak visszatér hozzájuk - pedig így lesz, mert a karma törvényét nem lehet megváltoztatni.
Ne ellenőrizd és minősítsd a saját meditációs praxisodat, csináld!
Milyen formában érdemes másokat segíteni, és hogy lehet úgy segíteni, hogy mások dolgait ne vegyük át vagy hogy az önzetlen legyen?
----------------------------------------------------
Kérünk segíts, hogy egyház lehessünk! | Részletek:
https://eredetifeny.hu/hirek/felhivas-partolo-tagok-toborzasa/
► További információért látogass el weboldalunkra: https://eredetifeny.hu
► Kövess minket Facebook-on is: https://www.facebook.com/wks108/
► Ha segítesz, mi is többet segíthetünk: https://eredetifeny.hu/rolunk/hogyan-segithet/
► Támogathatsz minket Patreon-on is: https://www.patreon.com/zentemple
**********************************